169
21. IGÉK A LELKIPÁSZTORI
SZOLGÁLATHOZ
A lelkipásztori szolgálatokhoz kapcsolódó textuáriumban megtalálhatunk
törtvényt és evangéliumot hirdető verseket és szakaszokat egyaránt. Elénk
kerülnek elgondolkodtató, vigasztaló, bátorító, felrázó, lecsendesítő szavak
egyaránt. Természetesen a szolgálatot végző lelkipásztori bölcsességére,
belátására, ige által áthatott lelkiismeretére van bízva, hogy ezeket megfelelően
használja. A rövid versek természetesen a kontextusból kiemelve azt a veszélyt
is hordozzák, hogy torzul az eredeti értelem. A Lelkész felelőssége, hogy a
teljes szentírás ismeretében és értelmében szólaltassa meg ezeket a
mondatokat, nem önálló értelmű, megoldási recept-szerű anyagként.
A szövegeket természetesen az egyházunkban használt a protestáns újfordítású
Szentírásból vesszük.
Rövid igeversek
1.
Jézus mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok,
és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek”.
Mt. 11,28
2.
Jézus így szólt: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a pohár,
mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te.
Mt 26,
39
.
3.
Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen!
Mk 9,24
4.
Jézus Krisztus ezt mondja: „én vagyok a jó pásztor: én ismerem az
enyéimet, és az enyéim ismernek engem, és én életemet adom
értük”.
Jn 10,1kk
5.
Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.
Lk 6,36
6.
Jézus így szólt: „Ne félj csak higgy, és meggyógyul”
Lk 9,50
7.
Jézus így szólt: „Ne annak örüljetek, hogy a lelkek
engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek
fel van írva a mennyben.”
Lk 10,20
8.
Jézus ezt mondta Mártának: „sok mindenért aggódsz és
nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
170
Mária a jobb részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.
Lk
10,41.42
9.
Jézus így szólt: „Kérjetek és adatik, keressetek, és találtok,
zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki
keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az
közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy
amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre
tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad
mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?
Lk 11,9-13
10.
Jézus így szólt: „Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire
sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Lk 12,48
11.
Jézus így szólt: „Boldog az, aki Isten országának vendége. Jöjjetek,
mert már minden készen van”.
Lk 14,15.17
12.
Jézus ezt mondta: „Nagyobb öröm lesz a menyben egyetlen megtérő
bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége
megtérésre.”
Lk 15,7
13.
Légy irgalmas nekem, bűnösnek!
Lk 18,13
14.
„Akkor ki üdvözülhet?” Jézus így felelt: „ami lehetetlen az
embereknek, az Istennek lehetséges”.
Lk 18.27
15.
Jézus így szólt: „Ma lett üdvössége ennek a háznak. Mert az
emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”
Lk19,9.10
16.
Jézus mondta: A sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a
búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited.
Lk
22,31.32
17.
Jézus így szólt: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”
Lk 22,46
18.
Jézus így szólt a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem
tudják, mit cselekszenek”
Lk 23,34
19.
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz
őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Jn 3,16
20.
„Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és
aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.”
Jn 6,35
.
21.
Jézus mondja: „Akit nekem ad az Atya, az min énhozzám jön, és aki
énhozzám jön, azt én nem küldöm el.”
Jn 6,37
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
171
22.
Jézus mondja: Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a
juhokért.
Jn 10,11
23.
Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz
énbennem, ha meghal is él. És aki él, és hisz énbennem, az nem hal
meg soha”.
Jn 11,25.26
24.
Jézus így szólt: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek
Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék
van; elmegyek és helyet készítek számotokra”.
Jn
14,1-2a
25.
Jézus mondja: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők; aki
énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert
nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” Jn 15,5
26.
Jézus így szólt: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én
legyőztem a világot”.
Jn16,33
27.
Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!
ApCsel 7,59
28.
Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra
szolgál.
Róm 8,28
29.
Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy
szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy
veszedelem, vagy fegyver? Meg vagyok győződve, hogy sem halál,
sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem
eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem
semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten
szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
Róm
8,35.38.39
30.
Közülünk senki sem él önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk,
ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár
meghalunk, az Úréi vagyunk.
Róm 14,7.8
31.
Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme
nem lett hiábavaló.
Róm 15,10
32.
A romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e
halandónak halhatatlanságba. Amikor pedig (ez a romlandó
romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba
öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál
fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? A halál
fullánkra a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki
a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
1Kor 15,54-56
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
172
33.
Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke
elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e
testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.
2Kor 5,10
34.
Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy
meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg
mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem
annak, aki értük meghalt és feltámadt.
2Kor 5,14.15
35.
Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér
célhoz.
2Kor 12,9
36.
Egymás terhét hordozzátok, így töltsétek be a krisztus törvényét.
Gal
6,2
37.
Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen,
kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért ne
legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az úr akarata.
Ef 5,15.16
38.
Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek
magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög
mesterkedéseivel szemben.
Ef 6,10.11
39.
Az Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja
őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
Fil 4,7
40.
A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel!
Fil 4, 23
41.
Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak
felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs
reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az
is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele
együtt. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.
1Thessz
4,13.14.18
42.
Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és
őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben,
feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki
elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt.
1Thessz 5,23.24
43.
Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre
elhívattál.
1Tim 6,12
44.
Még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne
sodródjunk.
Zsid 2,1
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
173
45.
Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó
munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.
Fil 1,6
46.
Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az
elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív
gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve
volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt.
Neki kell majd számot adnunk.
Zsid 4,12.13
47.
Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van.
Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát
cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.
Zsid 10,35.36
48.
Mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül,
tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket
megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk
levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére.
Zsid
12,1.2.
49.
A lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg, és
egyenes ösvényen járjatok.
Zsid 12,12
50.
Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Zsid 13,8
51.
Szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja tartani
lelketeket.
Jak 1,21
52.
Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.
1Pt 5,7
53.
Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya:
Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.
1Jn 3,1
54.
Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal
tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk
mi is ebben a világban. A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes
szeretet kiűzi a félelmet. Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb
szeretett minket.
1Jn4,17-19
55.
Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki
volt, és aki eljövendő: a Mindenható.
Jel 1,8
56.
Íme az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig
népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden
könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem
jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.
Jel
21,3.4
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
174
57.
Ámen, jöjj, Uram, Jézus!
Jel 22,20
* * *
58.
Elég most már, Uram! Vedd el életemet. 1Kir 19,4
59.
Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te
vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!
Zsolt 27,9
60.
„Miért csügged el a lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál
Istenben, mert még hálát adok neki!
Zsolt 42,6
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
175
Zsoltárok:
139
. URam, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
2
Tudod, ha leülök
vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
3
Szemmel
tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4
Még
nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5
Minden
oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
6
Csodálatos nekem ez a
tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
7
Hova menjek lelked elől?
Orcád elől hova fussak?
8
Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak
hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
9
Ha a hajnal szárnyaira
kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
10
kezed ott is elérne, jobbod
megragadna engem.
11
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és
éjszakává lesz körülöttem a világosság:
12
a sötétség nem lenne elég
sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig
olyan, mint a világosság.
13
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám
méhében.
14
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
15
Csontjaim nem
voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld
mélyén képződtem volna.
16
Alaktalan testemet már látták szemeid;
könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem
szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.
17
Mily drágák nekem
szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
18
Számolgatom,
de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.
19
Bár
megölnéd, Istenem, a bűnöst, és távoznának tőlem a vérontó
emberek!
20
Akik csalárdul beszélnek rólad, ellenségeid, hazugul
mondják ki nevedet.
21
Ne gyűlöljem-e gyűlölőidet, URam? Ne
utáljam-e támadóidat?
22
Határtalan gyűlölettel gyűlölöm őket, hiszen
nekem is ellenségeimmé lettek.
23
Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg
szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!
24
Nézd meg,
nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!
51.
1
A karmesternek: Dávid zsoltára,
2
abból az időből, mikor nála
járt Nátán próféta, mert bement Dávid Betsabéhoz.
3
Könyörülj rajtam
kegyelmeddel,
Istenem,
töröld
el
hűtlenségemet
nagy
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
176
irgalmaddal!
4
Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts
meg engem!
5
Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig
előttem van.
6
Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak
látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted.
7
Lásd, én
bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.
8
Te pedig a
szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz
engem.
9
Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és
fehérebb leszek, mint a hó.
10
Engedd, hogy vidámságot és örömöt
halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél.
11
Rejtsd el
orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet!
12
Tiszta szívet
teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!
13
Ne
vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem!
14
Vidámíts meg
újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen,
15
hogy
taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek
hozzád.
16
Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem!
És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
17
Nyisd meg ajkamat, Uram,
és dicséretedet hirdeti szám.
18
Hiszen a véresáldozatot nem kedveled,
és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen.
19
Isten előtt a
töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem
veted meg, Istenem!
20
Tégy jót a Sionnal kegyelmesen, építsd fel
Jeruzsálem kőfalait!
21
Akkor majd kedveled a helyesen bemutatott
áldozatokat, az égőáldozatot és a teljes áldozatot. Akkor majd
áldozhatnak oltárodon bikákat.
130.
A mélységből kiáltok hozzád, URam!
2
Uram, halld meg
szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!
3
Ha a bűnöket
számon tartod, URam, Uram, ki marad meg akkor?
4
De nálad van a
bocsánat, ezért félnek téged.
5
Várom az URat, várja a lelkem, és
bízom ígéretében.
6
Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a
reggelt, mint az őrök a reggelt.
7
Bízzál, Izráel, az ÚRban, mert az
ÚRnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.
8
Meg is váltja
Izráelt minden bűnéből.
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
177
90.
Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
2
Mielőtt
hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva
mindörökké vagy te, ó Isten!
3
A halandót visszatéríted a porba, és ezt
mondod: Térjetek vissza, emberek!
4
Mert ezer esztendő előtted annyi,
mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel.
5
Elragadod őket, olyanok lesznek, mint reggelre az álom, mint a
növekvő fű:
6
reggel virágzik és növekszik, estére megfonnyad és
elszárad.
7
Bizony, elmúlunk haragod miatt, indulatod miatt
megsemmisülünk,
8
ha magad elé állítod bűneinket, titkolt vétkeinket
orcád világossága elé.
9
Elmúlik minden napunk haragod miatt, úgy
elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás.
10
Életünk ideje hetven
esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük
hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk.
11
Ki
tudja,
milyen
erős
haragod,
és
milyen
félelmetes
felháborodásod?
12
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs
szívhez jussunk!
13
Fordulj hozzánk, URam! Meddig késel? Könyörülj
szolgáidon!
14
Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vígadjunk
és örüljünk egész életünkben!
15
Örvendeztess meg bennünket annyi
napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz
sorsunk volt!
16
Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod
fiaikon!
17
Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink
munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!
13.
2
Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam?
Meddig rejted el orcádat előlem?
3
Meddig kell magamban
tanakodnom, és bánkódnom szívemben naponként? Meddig
kerekedhetik fölém ellenségem?
4
Tekints rám, hallgass meg, URam,
Istenem! Tartsd meg szemem ragyogását, ne jöjjön rám halálos
álom!
5
Ne mondhassa ellenségem: Végeztem vele! Ne ujjonghassanak
ellenfeleim, hogy ingadozom!
6
Mert én hűségedben bízom, szívből
ujjongok, hogy megsegítesz. Éneklek az ÚRnak, mert jót tett velem.
40.
2
Várva vártam az URat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta
kiáltásomat.
3
Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból.
Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet.
4
Új éneket adott a
számba, Istenünknek dicséretét. Sokan látják ezt, félik az URat, és
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
178
bíznak benne.
5
Boldog ember az, aki az ÚRba veti bizodalmát, nem
igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.
6
URam,
Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható.
Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, amit fel tudnék
sorolni.
7
Véresáldozatban és ételáldozatban nem telik kedved: nyitott
fület adtál nekem. Égőáldozatot és vétekáldozatot nem kívánsz.
8
Akkor így szóltam: Íme, megjelentem, a könyvtekercsben írva van
rólam.
9
Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem,
törvényed szívemben van.
10
Hirdetem igazságodat a nagy
gyülekezetben,
és
nem
zárom
be
számat,
jól
tudod,
URam!
11
Igazságodat nem rejtegetem szívem mélyén, hanem beszélek
hűségedről és szabadításodról. Nem titkolom el szeretetedet és
hűségedet a nagy gyülekezet előtt.
12
URam, ne vond meg tőlem
irgalmadat, szereteted és hűséged őrizzen szüntelen!
13
Mert annyi baj
vett engem körül, hogy megszámlálni sem lehet. Bűneim büntetése
utolért engem, áttekinteni sem tudom őket, számosabbak hajam
szálainál, és a szívem is elhagyott engem.
14
Légy kegyelmes, URam,
és ments meg, URam, siess segítségemre!
15
Szégyenkezzen, piruljon
mindenki, aki életemet el akarja venni! Riadjanak vissza, és érje
gyalázat azokat, akik bajomban gyönyörködnek!
16
Rettegjenek
szégyenükben, akik hahotázva beszélnek rólam!
17
Örüljenek, és
örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek. Akik
szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az
ÚR!
18
Én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr. Te
vagy segítségem és megmentőm, Istenem, ne késlekedj!
31.
2
Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! Ments
meg engem irgalmasan!
3
Fordítsd felém füledet, siess, ments meg
engem! Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!
4
Mert te vagy
az én sziklaváram; vezess, és terelgess engem nevedért!
5
Szabadíts ki
a hálóból, amelyet titkon vetettek nekem, mert te vagy az
erősségem.
6
Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, URam,
igaz Isten!
10
Légy kegyelmes, URam, mert bajban vagyok, szemem
elhomályosodott a bánattól, odavan testem-lelkem.
11
A gond miatt
vége lesz életemnek, a sóhajtozás miatt esztendeimnek. Bűnöm miatt
megrokkant az erőm, csontjaim sorvadoznak.
12
Minden ellenségem
gyaláz engem, szomszédaim félnek, ismerőseim megrettennek, ha
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
179
látnak az utcán, elfutnak előlem.
13
Elfelejtettek, mintha meghaltam
volna, olyan lettem, mint egy kallódó tárgy.
14
Mert hallom sokak
suttogását: Iszonyú baj van vele! Rólam tanácskoznak egymás közt, el
akarják venni az életemet.
15
De én bízom benned, URam, vallom: Te
vagy Istenem!
16
Kezedben van sorsom, ments meg ellenségeim és
üldözőim kezéből!
17
Ragyogjon rá orcád szolgádra, segíts rajtam
hűségesen!
18
URam, ne szégyenüljek meg, ha hívlak téged!
20
Milyen
nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben
részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára.
23
Én
már azt gondoltam ijedtemben, hogy eltaszítottál magadtól. De te
meghallgattad könyörgő szavamat, amikor hozzád kiáltottam
segítségért.
24
Szeressétek az URat, ti hívei mind!
27.
Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek
ereje az ÚR, kitől rettegnék?
2
Ha rám támadnak is a gonoszok,
szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd
megbotlanak, és elesnek.
3
Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a
szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom.
4
Egy dolgot
kérek az ÚRtól, azért esedezem: hogy az ÚR házában lakhassam
egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és
gyönyörködhessem templomában.
5
Megóv engem sátrában a
veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez
engem.
6
Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért
örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az
ÚRnak.
7
Halld meg, URam, hívó hangomat! Könyörülj rajtam,
hallgass meg!
8
Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így
válaszol: Színed elé járulok, URam!
9
Ne rejtsd el előlem orcádat, ne
utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el,
ne hagyj el, szabadító Istenem!
10
Ha apám, anyám elhagyna is, az ÚR
magához fogad engem.
11
URam, taníts meg utadra, vezess a helyes
ösvényen, mert ellenségeim vannak!
12
Ne dobj oda ellenségeim
indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.
13
De
én hiszem, hogy még meglátom az ÚR jóságát az élők
földjén.
14
Reménykedj az ÚRban, légy erős és bátor szívű,
reménykedj az ÚRban!
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
180
23.
Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
2
Füves legelőkön
terelget, csendes vizekhez vezet engem.
3
Lelkemet felüdíti, igaz
ösvényen vezet az ő nevéért.
4
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod
megvigasztal engem.
5
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme
láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
6
Bizony,
jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában
lakom egész életemben.
37.
3
Bízzál az ÚRban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és
biztonságban élhetsz.
4
Gyönyörködj az ÚRban, és megadja szíved
kéréseit!
5
Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert ő
munkálkodik:
6
világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.
7
Légy
csendben, és várj az ÚRra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek
szerencsés az útja!
8
Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy
indulatos, mert az csak rosszra visz!
11
Az alázatosak öröklik a földet,
és teljes békességet élveznek.
12
Ármánykodik a bűnös az igaz ellen,
és acsarkodik ellene.
13
Az Úr nevet rajta, mert látja, hogy eljön majd a
napja.
22
Akiket megáld az ÚR, öröklik a földet, akiket megátkoz,
elpusztulnak.
23
Az ÚR irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az
útja tetszik neki.
24
Ha elesik is, nem marad fekve, mert az ÚR kézen
fogja.
29
Az
igazak
öröklik
a
földet,
és
ott
laknak
mindvégig.
30
Bölcsen beszél az igaznak a szája, és a nyelve igazat
mond.
31
Isten
törvénye van a szívében, nem ingadoznak
léptei.
34
Reménykedj az ÚRban, maradj az ő útján!
37
Vigyázz, hogy
feddhetetlen légy, ügyelj, hogy becsületes maradj, mert a jövő a béke
emberéé!
39
Az igazak segítséget kapnak az ÚRtól, erőt a szükség
idején.
40
Megsegíti az ÚR, megmenti őket, megmenti a bűnösöktől,
megszabadítja őket, mert hozzá menekülnek.
107.
1
Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart
szeretete!
2
Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az
ellenség kezéből,
3
és összegyűjtött a különböző országokból; keletről,
nyugatról, északról és délről.
4
Vannak, akik bolyongtak a pusztában,
úttalan utakon, nem találtak lakott várost.
5
Éheztek is, szomjaztak is,
elcsüggedt a lelkük.
6
De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
181
kimentette őket szorult helyzetükből.
7
A helyes útra vezette őket, hogy
lakott városba jussanak.
8
Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért,
az emberekkel tett csodáiért,
9
mert megitatta a szomjazókat, és jól
tartotta az éhezőket.
10
Vannak, akik sötétségben ültek, a halál
árnyékában, nyomorultan vasra verve,
11
mert engedetlenek voltak
Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését.
12
Ezért
szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük.
13
De az
ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult
helyzetükből.
14
Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából,
köteleiket pedig letépte.
15
Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért,
az emberekkel tett csodáiért,
16
mert betörte az érckapukat, és leverte a
vaszárakat.
17
Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes
életük és bűneik miatt.
18
Minden ételtől undorodtak, már a halál
kapuihoz jutottak.
19
De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és
megszabadította őket szorult helyzetükből.
20
Elküldte igéjét,
meggyógyította, és a sír mélyéről kimentette őket.
21
Adjanak most
hálát
az
ÚRnak
szeretetéért,
az
emberekkel
tett
csodáiért,
22
mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva
tetteit!
23
Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy
vizeken végezték.
24
Ezek látták az ÚR tetteit, csodáit a mélységes
tengeren.
25
Szavára
forgószél
támadt,
fölemelték
őket
a
hullámok.
26
Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek
a veszedelemben.
27
Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek,
bölcsességük
egészen
odalett.
28
De
az
ÚRhoz
kiáltottak
nyomorúságukban,
és
kiszabadította
őket
szorult
helyzetükből.
29
Lecsendesítette
a
forgószelet,
elcsitultak
a
hullámok.
30
Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe
vezette őket.
31
Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az
emberekkel tett csodáiért!
32
Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és
dicsérjék a vének gyűlésében!
33
A folyókat pusztává tette, a forrásokat
sivataggá,
34
a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága
miatt.
35
A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön
forrásokat.
36
Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak
lakóhelyül.
37
Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek
termést és gyümölcsöt hoztak.
38
Megáldotta őket, és nagyon
elszaporodtak,
állatokban
sem
láttak
hiányt.
39
De
azután
megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és gond
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
182
miatt,
40
amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan
pusztaságban kellett bolyonganiuk.
41
De a szegényeket oltalmazza a
nyomorúságban,
nemzetségüket
megszaporítja,
mint
egy
nyájat.
42
Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják
szájukat.
43
Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az ÚR
kegyelmes tetteit!
25.
URam, hozzád emelkedem lélekben!
2
Benned bízom, Istenem,
ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!
3
Senki se
szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek
meg, akik ok nélkül elpártolnak tőled!
4
Utaidat, URam, ismertesd
meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
5
Vezess hűségesen, és
taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned
reménykedem.
6
Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek
öröktől fogva vannak.
7
Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz!
Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam!
8
Jó és igaz
az ÚR, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
9
Az alázatosakat
igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
10
Az ÚR
minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják
szövetségét és intelmeit.
11
A te nevedért, ó URam, bocsásd meg
bűneimet, mert sok van!
12
Azt az embert, aki féli az URat, oktatja ő,
hogy melyik utat válassza.
13
Élete boldog marad, és utódai öröklik a
földet.
14
Közösségben van az ÚR az őt félőkkel, szövetségére tanítja
őket.
15
Szemem állandóan az ÚRra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a
csapdából.
16
Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és
nyomorult
vagyok.
17
Enyhítsd
szívem
szorongását,
szorult
helyzetemből szabadíts ki!
18
Lásd meg nyomorúságomat és
gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!
19
Nézd, mennyi
ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel.
20
Tartsd meg
életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád
menekültem!
21
Feddhetetlen becsület őrizzen engem, mert benned
reménykedem.
22
Szabadítsd
ki,
ó
Isten,
Izráelt
minden
nyomorúságából!
69
2
Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek!
3
Feneketlen
iszapba süllyedtem, nincs hol megállnom. Örvénylő vizekbe estem,
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
183
elsodort az ár.
4
Belefáradtam a kiáltozásba, kiszáradt a torkom,
szemem elhomályosodott, míg Istenemre vártam.
5
Hajam szálainál is
többen vannak, akik ok nélkül gyűlölnek. Sok hazug ellenségem akar
elnémítani engem. Azt kell visszaadnom, amit nem raboltam.
6
Istenem, te tudod, milyen balga voltam, vétkeim nincsenek elrejtve
előtted.
7
Ne szégyenkezzenek miattam, akik benned reménykednek,
Uram, Seregeknek URa! Ne érje gyalázat miattam azokat, akik hozzád
folyamodnak, Izráel Istene!
8
Mert érted vállaltam gyalázatot, érted
borítja szégyenpír arcomat.
9
Idegenné lettem testvéreim számára,
anyám fiai sem ismernek rám.
10
Mert a házad iránti féltő szeretet
emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.
11
Sírtam, és böjttel
gyötörtem magam, de ez csak gyalázatomra vált.
12
Ha gyászruhát
öltöttem, szóbeszéd ért miatta.
13
Engem szólnak meg a kapuban
üldögélők, és a borivók nótái.
14
De én hozzád imádkozom, URam, a
kegyelem idején, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg, hűségesen
segíts meg!
15
Húzz ki a sárból, hogy el ne süllyedjek, hadd
meneküljek meg gyűlölőimtől, az örvénylő vizekből!
16
Ne
sodorhasson el a víz árja, ne nyelhessen el a mélység, ne záruljon be
fölöttem a kút szája!
17
Hallgass meg, URam, jóságos szeretettel, nagy
irgalmaddal fordulj hozzám!
18
Ne rejtsd el orcádat szolgád elől!
Bajban vagyok, siess, hallgass meg!
19
Jöjj hozzám, és válts meg
engem, ments meg ellenségeimtől!
103.
Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent
nevét!
2
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett
veled!
3
Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden
betegségedet,
4
megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal
koronáz meg.
5
Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a
sasé.
6
Minden elnyomottal törvényesen és igazságosan bánik az
ÚR.
7
Megismertette
útjait
Mózessel,
cselekedeteit
Izráel
fiaival.
8
Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
9
Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.
10
Nem vétkeink
szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.
11
Mert
amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az
istenfélők iránt.
12
Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan
messzire veti el vétkeinket.
13
Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan
irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz.
14
Hiszen tudja, hogyan formált,
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
184
emlékszik rá, hogy porból lettünk.
15
Az ember napjai olyanok, mint a
fű, úgy virágzik, mint a mező virága.
16
Ha végigsöpör rajta a szél,
vége van, még a helyét sem lehet felismerni.
17
De az ÚR szeretete
mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is;
18
azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek
teljesítésével.
19
Az ÚR a mennyben állította fel trónját, királyi
hatalmával mindenen uralkodik.
20
Áldjátok az URat, angyalai, ti
hatalmas erejűek, akik teljesítitek parancsát, és hallgattok
parancsszavára!
21
Áldjátok az URat, ti seregei, szolgái, akaratának
végrehajtói!
22
Áldjátok az URat, ti teremtményei, mindenütt, ahol
uralkodik! Áldjad, lelkem, az URat!
111.
1
Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből! a
becsületes emberek körében és közösségében.
2
Nagyok az ÚR tettei,
kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.
3
Munkája fenséges és
ékes, igazsága örökre megmarad.
4
Emlékezetessé tette csodáit,
kegyelmes és irgalmas az ÚR.
5
Eledelt adott az istenfélőknek, örökké
emlékezik szövetségére.
6
Hatalmas tetteit kijelentette népének, nekik
adta a pogányok birtokát.
7
Kezének munkái igazak és jogosak,
rendelkezései maradandóak,
8
rendíthetetlenek mindörökké, igazán és
helyesen vannak megalkotva.
9
Gondoskodott népe megváltásáról,
örökre elrendelte szövetségét, szent és félelmes az ő neve.
10
A
bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint
élnek. Az ő dicsérete örökre megmarad.
116.
1
Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem
szavát.
2
Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak
élek.
3
Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el
engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.
4
De az ÚR nevét hívom
segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!
5
Kegyelmes és igazságos
az ÚR, irgalmas a mi Istenünk.
6
Megőrzi az ÚR az együgyűeket,
elesett vagyok, de ő megsegít.
7
Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól
bánt veled az ÚR!
8
Megmentettél engem a haláltól, szememet a
könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
9
az ÚR színe előtt járhatok az
élők földjén.
10
Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!
11
Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
12
Mit
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
185
fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett?
13
A szabadulásért
fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem.
14
Teljesítem az ÚRnak
tett fogadalmaimat, egész népe jelenlétében.
15
Drágának tekinti az ÚR
híveinek halálát.
16
Ó URam, én a szolgád vagyok, szolgád vagyok,
szolgálód fia: levetted rólam a bilincset.
17
Hálaáldozatot mutatok be
neked, és az ÚR nevét hirdetem.
18
Teljesítem az ÚRnak tett
fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
19
az ÚR házának udvaraiban,
tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
186
Olvasmányok
Jób 14,1-6
1
Az asszonytól született ember rövid életű, tele nyugtalansággal.
2
Kihajt, mint a virág, majd elfonnyad, árnyékként tűnik el, nem
marad meg.
3
Még az ilyen embert is rossz szemmel nézed, engem is
törvénybe idézel?!
4
Van-e tiszta ember, tisztátalanság nélküli? Nincs
egyetlenegy sem.
5
Ha meg vannak határozva napjai, ha számon tartod
hónapjait, ha határt szabtál neki, amit nem léphet át,
6
akkor légy
hozzá elnéző, hogy békén lehessen, és legyen annyi öröme, mint egy
napszámosnak!
Prédikátor 3,1-14
1
Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak
az ég alatt.
2
Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a
meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az
ültetvény kitépésének.
3
Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az
ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az
ideje az építésnek.
4
Megvan az ideje a sírásnak, és megvan az ideje a
nevetésnek. Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a
táncnak.
5
Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje
a kövek összerakásának. Megvan az ideje az ölelésnek, és megvan az
ideje az öleléstől való tartózkodásnak.
6
Megvan az ideje a
megkeresésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek. Megvan az ideje
a megőrzésnek, és megvan az ideje az eldobásnak.
7
Megvan az ideje
az eltépésnek, és megvan az ideje a megvarrásnak. Megvan az ideje a
hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek.
8
Megvan az ideje a
szeretetnek, és megvan az ideje a gyűlöletnek. Megvan az ideje a
háborúnak, és megvan az ideje a békének.
9
Mi haszna van a
munkásnak abból, amiért fáradozik?
10
Láttam azokat a bajokat,
amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak
velük.
11
Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az
örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem
tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott.
12
Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga
javára törekszik egész életében.
13
De az is Isten ajándéka, hogy az
ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából.
14
Rájöttem, hogy
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
187
mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni
való, és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy
féljék őt.
15
Ami volt, régóta megvan, és ami lesz, már régen megvolt;
és az Isten előkeríti azt, ami tovatűnt.
16
Még azt is láttam a nap alatt,
hogy a törvény helyén törvénytelenség van, az igazság helyén pedig
gonoszság.
17
De arra gondoltam, hogy az igazat is, a bűnöst is megítéli
az Isten, mert minden dolognak eljön az ideje, és ő ügyel minden
cselekedetre.
18
Úgy gondoltam, hogy az embereket ilyen módon
próbálja meg Isten. Így tűnik ki, hogy ők magukban véve hasonlók az
állatokhoz.
19
Az emberek sorsa olyan, mint az állatoké, egyforma a
sorsuk: ahogyan meghal az egyik, ugyanúgy meghal a másik is, és
egyfajta lélek van mindegyikben, nem különb az ember az állatnál.
Bizony minden hiábavalóság!
20
Mindegyik egy helyre kerül,
mindegyik porból lesz, és újból porrá lesz mindegyik.
21
Ki tudja,
hogy fölszáll-e az emberek lelke a magasba, és leszáll-e az állatok
lelke a föld alá?
22
Beláttam tehát, hogy nincs jobb, mint ha örül az
ember a munkájának, mert ez jutott neki. Senki sem hozhatja őt
vissza, hogy lássa, mi történik utána.
Ézs 40,27-31
27
Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van
sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé.
28
Hát nem tudod,
vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség
teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.
29
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
30
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is
megbotlanak.
31
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra
kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem
fáradnak el.
Ézs 53.
1
Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az ÚR
hatalma?
2
Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt
földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna,
sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna.
3
Megvetett volt, és
emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője.
Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele.
4
Pedig
a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
188
gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.
5
Pedig a mi
vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő
bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán
gyógyultunk meg.
6
Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki
a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.
7
Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a
bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy
nyírják, ő sem nyitotta ki száját.
8
Fogság és ítélet nélkül hurcolták el,
de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők
közül, népe vétke miatt éri a büntetés?!
9
A bűnösök közt adtak sírt
neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el
gonoszságot, és nem beszélt álnokul.
10
Az ÚR akarata volt az, hogy
betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis
meglátja utódait, sokáig él. Az ÚR akarata célhoz jut vele.
11
Lelki
gyötrelmeitől megszabadulva látja őket, és megelégedett lesz. Igaz
szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket.
12
Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt
részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a
bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és
közbenjárt a bűnösökért.
Ézs 55,5-11
6
Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg
közel van!
7
Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember!
Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész
megbocsátani.
8
Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és
a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR.
9
Mert amennyivel
magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti
utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
10
Mert ahogyan
az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi
a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és
kenyeret az éhezőnek,
11
ilyen lesz az én igém is, amely számból
kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok,
eléri célját, amiért küldtem.
Jer 29,11-14a
11
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -:
békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
189
nektek.
12
Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám,
akkor meghallgatlak benneteket.
13
Megtaláltok engem, ha kerestek és
teljes szívvel folyamodtok hozzám.
14
Megtaláltok engem - így szól az
ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép
közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR
Jsir 3,22-26
22
Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
23
minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!
24
Az ÚR az én
osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
25
Jó az ÚR
a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
26
Jó csendben
várni az ÚR szabadítására.
Mt 5,3-10
3
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek
országa.
4
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
5
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
6
Boldogok, akik
éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
7
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
8
Boldogok
a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
9
Boldogok, akik békét
teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.
10
Boldogok, akiket az
igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.
Mt 6,25-34
25
”Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit
egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok.
Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál?
26
Nézzétek
meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem
takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal
értékesebbek náluk?
27
Aggódásával pedig ki tudná közületek
meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is?
28
Mit aggódtok a
ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan
növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak,
29
de mondom nektek,
hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek
közül akár csak egy is.
30
Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és
holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább
titeket, kicsinyhitűek?”
31
„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit
együnk? - vagy:
Mit
igyunk?
-
vagy: Mit öltsünk
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
190
magunkra?
32
Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok
pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.
33
De keressétek először
az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak
nektek.
34
Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik
magáért: elég minden napnak a maga baja.”
Mt 16,24-26
24
Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ha valaki én utánam akar
jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.
25
Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az
életét énértem, megtalálja.
26
Mert mit használ az embernek, ha az
egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az
ember váltságdíjul a lelkéért?
Mk 4, 35-41
…amikor este lett, így szólt hozzájuk: „Menjünk át a túlsó
partra.”
36
Miután tehát elbocsátották a sokaságot, magukkal vitték őt,
úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak a
nyomában.
37
Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok becsaptak a
hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni.
38
Ő pedig a hajó hátsó
részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így
szóltak hozzá: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?”
39
Ő
pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek:
„Hallgass el, némulj meg!” És elállt a vihar, és nagy csendesség
lett.
40
Akkor ezt mondta nekik: „Miért féltek ennyire? Miért nincs
hitetek?”
41
Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: „Ki
ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?”
Lk 1,46-55
46
Mária pedig ezt mondta: „Magasztalja lelkem az Urat,
47
és az én
lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt,
48
mert rátekintett
szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak
mond engem minden nemzedék,
49
mert nagy dolgokat tett velem a
Hatalmas, és szent az ő neve,
50
irgalma megmarad nemzedékről
nemzedékre az őt félőkön.
51
Hatalmas dolgot cselekedett karjával,
szétszórta a szívük szándékában felfuvalko-dottakat.
52
Hatalmasokat
döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel.
53
Éhezőket látott el
javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.
54
Felkarolta
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
191
szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról,
55
amint
kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké.”
Lk 2,29-32
29
„Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint
békességgel,
30
mert meglátták szemeim üdvösségedet,
31
amelyet
elkészítettél minden nép szeme láttára,
32
hogy megjelenjék
világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.”
Lk 10,25-28
25
Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte:
„Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?”
26
Ő pedig ezt
mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?”
27
Ő
pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat,
mint magadat.”
28
Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél: tedd ezt,
és élni fogsz.”
Jn1,1-14
1
Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
2
Ő kezdetben az Istennél volt.
3
Minden általa lett, és nélküle semmi
sem lett, ami létrejött.
4
Benne élet volt, és az élet volt az emberek
világossága.
5
A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem
fogadta be.
6
Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve
János.
7
Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és
hogy mindenki higgyen általa.
8
Nem ő volt a világosság, de a
világosságról kellett bizonyságot tennie.
9
Az Ige volt az igazi
világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.
10
A
világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg
őt:
11
saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.
12
Akik pedig
befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé
legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,
13
akik nem vérből,
sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
14
Az Ige
testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya
egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.
Textuárium lelkipásztori szolgálatokhoz
192