Temetési alapigék

139

16. TEMETÉSI ALAPIGÉK

ÁLTALÁNOS

Józs 23,14:

Én most már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi

ember  elmegy.  Ismerjétek  el  teljes  szívetekkel  és  teljes  lelketekkel,
hogy  nem  veszett  el  egyetlen  szó  sem  azokból  az  ígéretekből,
amelyeket  megígért  nektek  Istenetek,  az  ÚR.  Mind  beteljesedett
rajtatok, nem veszett el abból egy szó sem.

Zsolt 31,6:

Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz

Isten!

Zsolt 31,16:

Kezedben van sorsom.

Zsolt 42,12:

Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem?

Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!

Zsolt 56,14:

Megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól,

hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.

Zsolt 62,2:

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.

Zsolt 68,21:

Isten a mi szabadító Istenünk, az Úr, a mi Urunk kihoz a

halálból is.

Zsolt 103,3.4:

Az Úr megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja

minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és
irgalommal koronáz meg.

Zsolt

116,8.9:

Megmentettél engem a haláltól, szememet a

könnyhullatástól, lábamat az elbukástól, az Úr színe előtt járhatok az
élők földjén.

Ézs 41,10:

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok

Temetési textuárium

140

Istened!

Ézs 54,10:

A hegyek megszűnhetnek, a halmok meginoghatnak, de

hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége
nem inog meg – mondja könyörülő Urad.

Ézs 60,19:

Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye

világít neked, hanem az Úr lesz örök világosságod, és Istened lesz
ékességed.

Jer 31,3:

Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz

hűségesen.

Dán 12,2.3:

Azok közül, akik alusznak a föld porában, sokan

felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök
utálatra. Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik
sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.

Mt 7,13.14:

Menjetek be a szoros kapun! Mert (tágas az a kapu, és

széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon
járnak.) Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre
visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják.

Mt 11,28.29:

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és

meg vagyok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek
magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok,
és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.

Mt 22,32:

Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké.

Lk 7,11–13(14–15):

Jézus ezután elment egy Nain nevű városba, és vele

mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. Amikor közeledett a város
kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát,
és  a  városból  nagy  sokaság  követte.  Amikor  az  Úr  meglátta  az
asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: „Ne sírj!” (Azután odalépett,
és  megérintette  a  koporsót.  Akik  vitték,  megálltak,  ő  pedig  így  szólt:
„Ifjú,  neked  mondom,  kelj  fel!"  Erre  felült  a  halott,  és  elkezdett
beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának.)

Lk 20,37.38:

Jézus így felelt a szadduceusoknak: „Arra pedig, hogy a

halottak feltámadnak, már Mózes is rámutatott a csipkebokornál,
amikor az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákób

Temetési textuárium

141

Istenének mondta. Az Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké.
Mert az ő számára mindenki él."

Lk 23,42.43:

A másik lator Jézushoz fordult és ezt mondta: „Jézus,

emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” Erre ő így
felelt neki: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a
paradicsomban.”

Lk 23,46:

Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: „Atyám, a te kezedbe

teszem le az én lelkemet!” - és ezt mondva meghalt.

Jn 3,16:

Jézus akkor ezt mondta: „Úgy szerette Isten a világot, hogy

egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen.”

Jn 3,36:

Jézus akkor ezt mondta: „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete

van.”

Jn 11,21–26:

Márta ekkor így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna,

nem  halt  volna  meg  a  testvérem.  De  most  is  tudom,  hogy  amit  csak
kérsz  az  Istentől,  megadja  neked  az  Isten.”  Jézus  ezt  mondta  neki:
„Feltámad a testvéred!” Márta így válaszolt: „Tudom, hogy feltámad a
feltámadáskor,  az  utolsó  napon.”  Jézus  ekkor  ezt  mondta  neki:  „Én
vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és
aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.

Jn 11,26:

Jézus ekkor ezt mondta: "Én vagyok a feltámadás és az élet,

aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az
nem hal meg soha.

Jn 11,32.40 (41–45):

Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta

őt,  leborult  a  lába  elé,  és  így  szólt  hozzá:  „Uram,  ha  itt  lettél  volna,
nem  halt  volna  meg  a  testvérem.”  Jézus  azonban  ezt  mondta  neki:
"Nem  mondtam-e  neked,  hogy  ha  hiszel,  meglátod  az  Isten
dicsőségét?" (Elvették tehát a követ, Jézus pedig felemelte a tekintetét,
és  ezt  mondta:  „Atyám,  hálát  adok  neked,  hogy  meghallgattál.  Én
tudtam,  hogy  mindig  meghallgatsz,  csak  a  körülálló  sokaság  miatt
mondtam,  hogy  elhiggyék,  hogy  te  küldtél  engem.”  Miután  ezt
mondta, hangosan kiáltott: „Lázár, jöjj ki!” És kijött a halott, lábán és
kezén  pólyákkal  körülkötve,  arcát  kendő  takarta.  Jézus  szólt  nekik:
„Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!” Ekkor sokan hittek benne azok

Temetési textuárium

142

közül a zsidók közül, akik elmentek Máriához és látták, amit Jézus
tett.)

Jn 14,19:

Jézus akkor ezt mondta: „Még egy kis idő, és a világ többé

nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek, és ti is élni fogtok.”

Jn 17,24:

Jézus akkor ezt mondta: „Atyám, azt akarom, hogy akiket

nekem adtál, azok is legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az
én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a
világ kezdete előtt.”

ApCsel 4,8.12:

Ekkor Péter megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk:

„Vegyétek tudomásul valamennyien: nincsen üdvösség senki másban,
mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által
üdvözülhetnénk, csak a názáreti Jézus Krisztus neve.”

ApCsel 17,31:

Pál akkor így szólt: „Isten most azt hirdeti az

embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy
napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség
fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott
mindenki előtt az által, hogy feltámasztotta a halálból.”

Róm 8,1:

Nincs most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a

Krisztus Jézusban vannak.

Róm 8,28:

Tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra

szolgál.

Róm 8,31.32:

Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet

ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért
odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?

Róm 8,38-39:

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet,

sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem
hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más
teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely
megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 10,11:

Az Írás is így szól: Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.

Róm 10,13:

Meg van írva: „Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”

Róm 14,7–9:

Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg

önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak

Temetési textuárium

143

halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert
Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon,
mind az élőkön uralkodjék.

1Kor 15,20:

Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak

zsengéje. (Mert ember által van a halál, ember által van a halottak
feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a
Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.)

2Kor 5,10:

Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus

ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint,
amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.

Fil 1,21:

Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!

Kol 3,3.4:

A ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben.

Amikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is
megjelentek dicsőségben.

1Thessz 4,14:

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is

bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele
együtt.

1Thessz 5,9–11:

Az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy

elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki meghalt
értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, vele együtt éljünk.
Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan
teszitek is.

1Tim 1,15:

Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus

Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse.

2Tim 1,10:

Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által

világosságra hozta az elmúlhatatlan életet.

2Tim 1,12:

Tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki

van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.

2Tim 2,11.(12)13:

Igaz beszéd ez: ha vele együtt haltunk meg, vele

együtt fogunk élni is. (Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is.) Ha
megtagadjuk, ő is megtagad minket. Ha hűtlenek vagyunk, ő hű
marad, mert ő magát meg nem tagadhatja.

2Tim 4,7.8:

Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a

Temetési textuárium

144

hitet  megtartottam,  végezetre  eltétetett  nekem  az  igazság  koronája,
amelyet  megad  nekem  az  Úr,  az  igaz  bíró  ama  napon:  de  nemcsak
énnekem,  hanem  mindazoknak  is,  akik  várva  várják  az  ő
megjelenését.

Tit 2,11:

Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek.

Zsid 4,9–11:

A szombati nyugalom még ezután vár az Isten népére. Aki

ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a
munkáitól, mint Isten is a magáétól. Igyekezzünk tehát bemenni abba
a nyugalomba.

Zsid 13,14:

Nincs itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt

keressük.

Jak 1,12:

Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután

kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt
szeretőknek.

1Pt 1,13:

Teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben,

amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok.

1Pt 1,18.19:

Tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy

aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotoktól,
hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak
a vérén.

1Pt 1,24.25:

„Minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a

mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az Úr beszéde
megmarad örökké.” Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettetek nektek.

1Jn 2,17:

A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten

akaratát cselekszi, megmarad örökké.

1Jn 2,25:

Az az ígéret, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök élet.

1Jn 3,2:

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett

nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez
nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt
látni, amilyen valójában.

1Jn 5,11:

Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van.

Jel 3,5:

Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, és annak a nevét nem

Temetési textuárium

145

törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám
előtt és angyalai előtt.

Jel 3,11:

Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél van a Dávid kulcsa, és

amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki:
„Eljövök hamar: tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye
koronádat.”

Jel 14,13:

És hallottam egy hangot az égből, amely ezt mondta: „Írd

meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg, mostantól
fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugszanak
fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket.”

IDŐS EMBER

Zsolt 73,24:

Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségbe fogadsz.

Zsolt

91,16:

Megelégítem

hosszú

élettel,

gyönyörködhet

szabadításomban.

Lk 2,29:

Mostan bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint

békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet
elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul
a pogányoknak, és dicsőségül népednek.

ÉDESAPA, ÉDESANYA

Zsolt 9,11:

Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram,

azokat, akik hozzád folyamodnak.

Zsolt 27,10:

Ha apám, anyám elhagyna is, az Úr magához fogad engem.

Zsolt 50,15:

Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én

megszabadítlak, és te dicsőítesz engem.

Zsolt 103,13:

Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az

istenfélőkhöz.

Temetési textuárium

146

Ézs 41,13:

Én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt

mondom neked: Ne félj, én megsegítlek!

JerSir 3,31.32.33:

Nem vet el örökre az Úr. Ha megszomorít is, irgalmaz,

mert nagyon szeret. Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg
az embereket.

1Kor 10,13:

Isten hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísértetni;

sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy
elbírjátok azt viselni.

1Pt 5,7:

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.

HOSSZÚ SZENVEDÉS

Zsolt 116,3–5:

Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el

engem, nyomorúságban és bánatban vagyok. De az Úr nevét hívom
segítségül: Ó, Uram, mentsd meg életemet! Kegyelmes és igazságos
az Úr, irgalmas a mi Istenünk.

Mt 26,39:

Jézus egy kissé tovább ment, arcra borult, és így imádkozott:

„Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne
úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”

Róm 12,12:

A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek

kitartók, az imádkozásban állhatatosak.

2Kor 12,9:

Az Úr ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem,

mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”

Zsid 10,35.36:

Ne veszítsétek el bizodalmatokat, amelynek nagy jutalma

van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát
cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.

Zsid 12,5.6:

Ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha

megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz
mindenkit, akit fiává fogad.

Zsid 12,11:

Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik

örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság
békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.

Temetési textuárium

147

Jak 5,11:

Íme, boldogoknak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a

szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan
intézte sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.

1Pt 4,19:

Akik Isten akaratából szenvednek, azok is – jót cselekedve –

ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.

Jel 2,10:

Jézus mondja: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet

koronáját.”

HIRTELEN HALÁL

Jób 5,18:

Ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít.

Zsolt 39,8:

Így hát mit várhatok, Uram? Egyedül benned reménykedem!

Zsolt 103,15–17:

Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint

a mező virága. Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem
lehet felismerni. De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van.

Zsolt 145,8:

Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete

nagy.

Zsolt 145,9:

Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez.

Ézs 38,17:

Bizony, javamra vált a nagy keserűség. Hiszen megmentettél

az enyészet vermétől, és hátad mögé dobtad minden vétkemet.

Ézs 45,15:

Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy!

Ézs 55,8.(9):

Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti

utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. (Mert amennyivel magasabb
az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az
én gondolataim a ti gondolataitoknál.)

Hós 6,1:

Jöjjetek, térjünk meg az Úrhoz, mert ő megsebez, de meg is

gyógyít, megver, de be is kötöz bennünket.

Mt 6,13:

Ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.

Mk 5,35–36:

Még beszélt Jézus, amikor a zsinagógai elöljáró házától

érkezők ezt mondták: „Leányod meghalt. Miért fárasztod még a

Temetési textuárium

148

Mestert?” Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a
zsinagógai elöljáróhoz: „Ne félj, csak higgy!”

Mk 14,38:

Jézus akkor így szólt tanítványaihoz: „Virrasszatok, és

imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a
test erőtelen.”

Jn 13,7:

Jézus így válaszolt Simon Péternek: „Amit én teszek, most

még nem érted, de később majd megérted.”

1Kor 13,12:

Most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről

színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni,
ahogyan engem is megismert az Isten.

1Jn 2,1:

Ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik

valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus, mert ő
engesztelő áldozat a mi bűneinkért.

GYERMEK

Jób 1,20.21.(22):

Jób felállt, azután a földre esve leborult és így szólt:

„Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úr neve. (Még ebben a
helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató
dolgot Isten ellen.)

Jób 2,10:

Jób azt mondta a feleségének: „Ha a jót elfogadtuk Istentől, a

rosszat is el kell fogadnunk.”

Jer 29,11:

Én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet

és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.

Mt 6,10:

Legyen meg a te akaratod!

Mt 18,14:

Jézus mondja: „A ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy

elvesszen egy is e kicsinyek közül.”

Mk 10,14:

Jézus akkor ezt mondta: „Engedjétek hozzám jönni a

kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten
országa.”

Jn 6,39:

Jézus akkor ezt mondta: „Az én Atyámnak, aki elküldött