Tamás mise

A „Tamás-mise” felépítése

ALÁLKOZUNK

NEKLÉS

ÖSZÖNTÉS SZABAD FORMÁBAN

ÖZÖS ÉNEKLÉS

A SZOLGÁLATTEVÕK BEVONULÁSA

EVEZETÕ

TÉMAFELVETÕ IMÁDSÁG

ÖZÖSSÉGI BÛNVALLÁS

BÛNBÁNATI CSEND ÉS FELOLDOZÁS

ÖZÖS ÉNEKLÉS

STEN SZÓL HOZZÁNK

IBLIAI OLVASMÁNY

ÖZÖS ÉNEKLÉS

GEHIRDETÉS

ÖZÖS ÉNEKLÉS VAGY HANGSZERES MUZSIKA

ZÁNJUNK IDÕT AZ

STENNEL VALÓ BESZÉLGETÉSRE

EVEZETÉS AZ IMÁDSÁGOS RÉSZHEZ

YITOTT IMÁDSÁGIDÕ

(

IMÁDSÁGJÁRÁS

)

ÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG

534

A „Tamás-misérõl”

A „Tamás-mise” Jézus tanítványáról, a „hitetlen” Tamásról kapta nevét, aki ad-
dig nem akarta elhinni a Mester feltámadását, amíg meg nem érintette a sebeit
(Jn 20,24–29). Ezt az istentiszteletet, mely mozgalmasságával és szokatlansá-
gával szeretné megszólítani a jelen lévõ gyülekezetet, „a hitetleneknek, kétel-
kedõknek és egyéb jó keresztényeknek” szervezik – írja a mûfaj egyik szakértõ-
je. Ezeknek az alkalmaknak a célja mindezeken túl a személyes találkozás, a kö-
zösség élményének átélése.

Az újszerû, interaktív elemeket tartalmazó istentiszteleti forma Finnország-

ban keletkezett a 20. század nyolcvanas éveinek végén. Eredete egyrészt a finn
„népmise”, azaz az ifjúsági istentisztelet új formáira, másrészt az ún. „holnap
gyülekezete” találkozóira vezethetõ vissza, amelynek résztvevõi Olli Valtonen
televíziós lelkész vezetésével Helsinki különbözõ vendéglõiben gyûltek össze.
A finn kezdeményezõknek az volt a szándékuk, hogy a nagyvárosokban élõ em-
berek számára is vonzó, õket is megszólító istentiszteleteket tartsanak.

Németországban 1993-ban tartották az elsõ Tamás-misét, ahol ma már negy-

vennél is több helyen ünneplik, eltérõ gyakorisággal: van, ahol havonta, van,
ahol évente háromszor. A kezdeteknél két alapkérdés vetõdött fel: Milyen le-
gyen az az istentisztelet, amelyre magammal vihetem az egyháztól idegenkedõ
barátomat is? Milyen ajándékot kaptam Istentõl, amellyel gazdagíthatom az is-
tentiszteletet?

A német evangélikus-lutheránus egyházak közösségének gyülekezeti kollé-

giuma évente egyszer egy hétvégére területi találkozóra hívja össze a „Tamás-
mise” helyi kezdeményezõit. Az alkalom terjedése és fejlõdése ilyen módon egy
saját magát szervezõ és irányító folyamaton belül történik.

Magyarországon is több gyülekezet szorgalmazta a „Tamás-miséhez” hasonló

istentiszteleti formák kialakítását. A szervezõk megvizsgálták, hogy hazánkban
miként lehet a finn és a német példákat alkalmazni. Ezek alapján a hangsúly
nálunk is az önkéntesek szolgálatára, illetve a résztvevõknek a gyülekezeti élet-
be való bevonására került.

536

Az istentiszteletet egy olyan csoport készíti elõ és formálja, amelyben a tisz-

teletbeli tagok és a fõfoglalkozásúak azonos jogosítvánnyal dolgoznak együtt.
Az alkalom ünneplésének elsõ feltétele mindig az érdekeltek munkaközössége,
akik együtt egyengetik az elsõ „Tamás-miséhez” vezetõ utat. A szervezõk nyi-
tottak egymás lelki ajándékaira, és lehetõséget biztosítanak arra, hogy a „Ta-
más-misén” ki-ki a maga talentumaival szolgáljon az elõre megszerkesztett
rend szerint. Mindezzel együtt nem akarják újra „kitalálni” az istentiszteletet:
megõrzik a keresztény istentisztelet alapszerkezetét. A „Tamás-mise” csupán
arra tesz kísérletet, hogy a keresztény hit tradicionális kincseit a ma emberének
valóságos szükségleteit figyelembe véve adja át.

A „Tamás-mise” során (az igehirdetés elõtt vagy után) kb. húszperces „nyi-

tott imádságidõ”, ún. „imádságjárás” áll a hívek rendelkezésére. Ez alatt az idõ
alatt mindenki szabadon mozoghat a megfelelõen kialakított templomtérben,
és igényeinek megfelelõen vehet részt az istentisztelet eseményében: áldást
kérhet, csendben imádkozhat, saját imáját megfogalmazva együtt imádkozhat
egy lelkigondozó segítségével stb. Ennek megfelelõen a fõoltáron kívül – a helyi
lehetõségek szerint – több stációt (ún. „mellékoltárokat”) állítanak fel, amelyek
meditációra és imádságra hívogatnak. Ezeket a stációkat mindig az egyes Ta-
más-misék témájához igazodva alakítják ki. A szervezõk lehetõséget biztosíta-
nak arra is, hogy a résztvevõk cédulán jelezzék, milyen tárgyban kérik az egész
közösség imádságát. Ezeket összegyûjtik, szétválogatják, majd beiktatják az is-
tentisztelet közbenjáró könyörgésébe.

Az „imádságjárás” meghatározó része a személyes áldás és az olajjal való

megkenés lehetõségének a felkínálása. (Ez utóbbinak már régóta van hagyomá-
nya az evangélikus egyházban, és napjainkban kezdik újra felfedezni.) Nagyon
fontos, hogy ez utóbbi esetén mindenki maga dönthet a tartózkodás vagy a ré-
szesedés mellett: „aktív szemlélõként” ülve maradhat a helyén, vagy részese
lehet az érintés legközvetlenebb formájának, a személyes áldásnak és az olajjal
való megkenésnek.

A „Tamás-misén” kiemelten fontos tényezõ a zene. Általában egy elõénekes-

csoport vezeti a közös éneklést, így is segítve az istentiszteleti éneklésben gya-
korlatlan résztvevõket. A zenei választék nagyon gazdag: az ifjúsági énekekkel
együtt szólalnak meg a taizéi énekek és természetesen az Evangélikus énekes-
könyv énekei is. Így minden „Tamás-misének” sajátos zenei stílusa van.

537

22.

Istentisztelet közelieknek

és távoliaknak („Tamás-mise”)

ALÁLKOZUNK

Éneklés (kb. 10 perccel a kezdés elõtt)

Már az istentisztelet elõtt lehetõséget kell adni egyéni gyónásra vagy személyes lelki beszél-
getésre.

Köszöntés szabad formában
Közös éneklés, a szolgálattevõk bevonulása
Bevezetõ-témafelvetõ imádság

(Az istentiszteletet elõkészítõ közösség tagjai imádságban mondják el mindazt, ami az isten-
tiszteletig vezetõ és az istentisztelettel kezdõdõ úton különösen is hangsúlyos.)

Közösségi bûnvallás, bûnbánati csend és feloldozás
Közös éneklés

STEN SZÓL HOZZÁNK

A rend e pontján megszólaltatható az evangélium összefoglalása. Az Isten szeretetérõl szóló
tanúságtétel egyben bevezetõje az adott alkalom igeolvasásának, igehirdetésének.
Ez a pont felcserélhetõ a „Szánjunk idõt az Istennel való beszélgetésre!” résszel.

Bibliai olvasmány
Közös éneklés
Igehirdetés

(esetleg dialógusprédikáció formájában)

Közös éneklés vagy hangszeres muzsika

ZÁNJUNK IDÕT AZ

STENNEL VALÓ BESZÉLGETÉSRE

Ez a pont felcserélhetõ az „Isten szól hozzánk” résszel.

Bevezetés az imádságos részhez

Itt elmondhatjuk, milyen lehetõségeket kínál az istentisztelet az Istennel való beszélgetésre
(formák, mozgások, segítõk stb.).

539

Nyitott imádságidõ különbözõ állomásokkal és elemekkel („imádságjárás”)

(Több térdeplõt helyezünk el a templomtérben, ahol személyes áldásra, megerõsítésre, olajjal
való megkenésre, gyertyagyújtásra stb. van lehetõség.) Az imádság ideje alatt ének és zene szól.

A létrejött közösség közbenjáró imádsága

Az istentisztelet segítõi kezdettõl fogva gyûjtik a papírokra írt kéréseket. Ezeket összegezve
alakul ki a közös könyörgés.

ÉSZESEDÜNK

STEN JÓSÁGÁBAN

Az úrvacsora ünneplése

Bevezetés
Úrvacsorai imádság
Szereztetési igék
Békeköszöntés (Pax)
Úrvacsoraosztás

(az oltárnál, de igény esetén a templom más pontján is)

STEN ÁLDÁSÁVAL INDULUNK

Küldés és áldás
Záróének vagy zene, a szolgálattevõk kivonulása

540